Miért fontos együtt, gyakran asztal mellé ülni?


Ha körülnézünk a világban, az étkezés minden társadalomban megszentelt dolog volt, amelyre időt, figyelmet fordítottak. Az étkezés hívta össze az elfoglalt családot, egy találkozási pont is volt, ahol bensőségesen lehetett mindenről beszélgetni, ami fontos.
Az időhiány miatt csapdákba eshetsz, ha nem figyelsz erre tudatosan, aminek következménye, hogy belefulladsz szürkén a kedélytelenségbe, vagy érzelmileg elhanyagolod a családot, a társad, a barátaid.

Szüleim engem olyan korban neveltek, amikor az alacsony életszínvonalat próbálták elfogadtatni az emberekkel, ezért az uniformizált szürkeséget hirdették. A tradíciót, az értékőrzést, az egyediséget, az igényességet
úri buzsoá csökevényességnek tartották. Az én szüleim nem értettek egyet ezzel a felfogással, és mivel nem lehetett minőségi ételt, egyáltalán ételnek nevezhető alapanyagot kapni a kereskedelmben, ezért inkább önmaguk termesztették, termelték meg a család ellátásához szükséget dolgokat munka után, mert nem ez volt a fő foglalkozásuk. Ebbe a tevékenységbe bevontak minket is.
A szépen terített asztal finom, házias ételekkel pedig vonzó volt nekünk gyermekeknek, és egyáltalán nem éreztük, hogy milyen szürke társadalomban élünk, mert szüleinktől megkaptuk azt a figyelmet, és együtt eltöltött időt, kellemes környezetet, ami szép gyermekkorra emlékeztet máig. Az étkezés egy bensőséges érték volt, nem a nyilvánosság előtt mutatott igényesség.

Manapság visszatérni érzem az szürkeséget, de nem csak én, hanem sokan mások is. Létrejöttek a “lassulást” hirdető mozgalmak az élet minden területére, divat lett a dán “hygge” életérzés népszerűsítése, a “slowliving”. Mindez azt is jelenti, hogy a társadalom lázad a gyorsétkezdék kínálta silányság, a “faljuk be és fussunk”, az uniformizált szürkeség adta érzés ellen. Lázadunk, mert a messziről szállított, értékét vesztett áru megfoszt az ízektől, a gyorsaság az emberi léptéktől és a kellemes életérzéstől, a “mindenütt ugyanazt megkaphatom” kényelme, az egyediségtől. Mindez olyan értékektől távolít el, amitől jól éreznéd magad, amitől azt érzed, hogy egyedi, megismételhetetlen teremtett lélek vagy, aki nem szürke robotnak pottyant a világba.
Három gyermek anyjaként pedig állíthatom, hogy a közös , gyakori étkezések azért fontosak, mert egyre kevesebb értékes időt szánunk egymásra, annak hiánya miatt. Ez érzelmi elhanyagolást eredményezhet, aminek hosszú távon sok, rossz következménye lesz a gyermekedre, társadra nézve. Ezért gondolom, hogy szükség van az intim, bensőséges együtt eltöltött pillanatokra, amit össze lehet kötni az étkezéssel, egy szépen terített asztal mellett, ahol jó együtt lenni, alkalomadtán ünnepelni.
Miért jó, ha kellemes a környezet is? Mert marasztaló, meghitt hangulatot teremt, érzik az asztalt körülvevők, hogy fontos ott lenni, jó ott lenni, mert erre külön figyelmet szántak, ünnep együtt lenni. Ezenkívül formálja a gyermeked ízlésvilágát.

Gyorsan is lehet kellemes környezetet teremteni, ma már olyan sokféle eszközt kitaláltak erre.
Néhány tippet én is mondok attól függően, hogy milyen stílusú térben élsz:


Rusztikus térben érzed jól magad, és szereted, ha hazaérve a tárgyak mesélnek, és otthonosságot sugallnak? Szereted ha minden míves, ami körülvesz az asztalon is? A vázában kertedből szedett friss virág illatoz, kerti fűszernövény szárad?
Tehetsz az asztalra natúr, szőtt abroszt vagy futót, míves alátétet, tányérokat, nagymamától örökölt evőeszközt, étkészletet.

Vidékies hangulat mai otthonokba


Vagy szereted a meghittséget és modernséget együtt? Fontos egy-egy olyan tárgy (örökölt, vagy festett bútor, antik bútor) jelenléte, ami ezt az érzést megadja, hogy a napi hajtás után kellemes legyen hazatérni, pihenni otthon, egyébként a lakásod nagy része kényelmesen kialakított modern tér? Vagyis eklektikus térben érzed jól magad, mert ilyen az életviteled is? Ide jöhet egy-egy míves bútor mellé a modern vonalú étkezőbútor, natúr futókkal az asztalon, vagy finom kelme abrosszal, de akár míves alátétek, modern tányérokkal és evőeszközökkel.


A minimalizmust választottad, mert kevés az időd, és nem szeretnél törődni, idődet tölteni számodra lényegtelen hétköznapi dolgokkal? Ettől még lehet az asztalod szépen megterített, hogy meglegyen az a bensőség, amire vágysz, ami mellett jól esik a finom falat. Persze egy ilyen térbe nem illik a damaszt terítő, de illik egy asztali futó vagy míves alátét, modern tányérokkal, evőeszközökkel, amit könnyű karbantartani.


Az én műhelyemben készült kézzel festett, míves, könnyen gondozható alátétek sokféle térbe beillenek.
– Alapanyaguk fa, torockói motívumokkal díszítettek, lehetnek kerekek, vagy szögletesek. Színeik a hagyományos torockói színvilág bordó, barna, zöld és kék árnyalatai.
– Kérésre segítek kiválasztani a megfelő színösszeállítást, ami a legjobban illeszkedik a térbe.
– Tetejüket szennyeződésgátló réteggel vonom be (víz- és zsírtaszító), hogy sokáig örömed legyen benne, és egyszerű törléssel tisztán tudd tartani.
– Mintájuk egyedi, melegséget, otthonosságot, természetességet sugároz, jó ránézni, jó leülni mellé.
– Látszik rajtuk, hogy időt szántam az elkészítésükre, hogy nem futószalagon gyártották őket, ezért marasztaló, a lassulás érzésével tölt el.
– Természetességet, otthonosságot visznek a környezetedbe.