A házasságkötés jelképe a menyasszonyi, kelengyés vagy tulipános láda. Ismerd meg történetét!

Joggal nevezhetem a mai nevén ismert ládát meghatározó lakberendezési darabunknak, ami végigkísér minket a letelepedésünktől egészen máig. A legrégebbi tároló bútorunk, mely a házasságkötés szimbóluma is volt, ugyanis ebben vitte a menyasszony kelengyéjét a férj házába, és ez a tulajdonában is maradt.

Nevezzük menyasszonyi ládának, tulipános ládának a mai szóhasználatunkban mind ugyanazt jelentik, funkciójuk vagy díszítésüktől függetlenül, mert így terjedt el egy ideje. Tudni kell azonban, hogy nem minden magyar tájegységünkön volt szokás tulipán motívumot festeni a ládára, például a palócoknál, ott ezeket rózsás ládának nevezték, de ettől függetlenül a tulipános megnevezést egyaránt használjuk rá is egy idő óta.
Régen a kelengyetartó mivoltára való tekintettel többféle neve is volt: menyasszonyi láda, hazai láda, kiadó láda, parafernumos láda, ruhásláda, a díszítése miatt tulipános, tulipántos, láda, rózsásláda.

Honnan származik a láda? Mikortól használjuk mi magyarok?Hogyan díszítettük?

A közel-keleti ókori civilizációban alakult ki , Kr. előtt 3. évezredtől, majd megjelent Mezopotámiában, és innen vette át az ókorban a barbár Európa tároló bútornak, koporsónak használva.
Nálunk, magyaroknál csak a honfoglalás után terjedt el, valószínűleg helyváltoztató életmódunkból kifolyólag, a szállítás nehézségei miatt.
Első ládánk az ácsolt láda volt. Ez egy sarokdúcokkal megépített, deszka láda, mely máshol már i.e. 2. évezredben ismertté vált. Ezt megelőzően használtak még egyetlen fatörzsből kifaragott, úgynevezett vályúládát is.
Az ácsolt láda a 14. sz. – ban országosan ismertté vált, és már kialakultak a helyi típusok is. Nem ládának, hanem szekrénynek (latin eredet), néhol szuszéknak (palócok) nevezték. Díszítést is kapott, részben vésett, geometrikus, vagy figurális majd indás ornamentika is megjelent rajta.

A stílusváltozatok már a 16. sz.-tól kezdenek kialakulni, a  18. sz.tól már jól elkülöníthető a dunántúli, kalotaszegi, székely, gömöri ládatípus. A 18. sz.-ban kiszorul az úri polgári családoktól, helyette a méreteiben kisebb, szebb, de drágábban beszerezhető asztalos láda válik használttá. Párhuzamosan fennmaradt az asztalos ládával együtt egészen a 19. sz-ig, de népszerűsége fokozatosan csökkent. Az alábbi kalotaszegi szobabelsőben mindkettő jelen van.

Virágozásuk csak a 19. sz. ból ismert, és a vésett díszítés mellett jelenik meg, méretük is sokkal kisebb lett. Forrásokból az derül ki, hogy a legtovább a palócok használták.

Az asztalos készítette ládára használjuk a német eredetű „láda” szót. Ez egy sarokdúcok használata nélkül megszerkesztett, asztalos által készített láda. Megjelenése a királyi családoknál a 12. századtól kimutatható (IV. Béla Margit lányának volt már ilyen ládája), a 14. sz.-tól pedig a főúri családoknál,  a 16. 17. században paraszt családoknál is megjelenik. Festésük a 14. sz.-tól ismeretes. Fokozatosan vált szokássá, hogy az „ácsolt szekrény” mellett a kelengye része legyen az asztalos láda is. Beszerzési áruk, díszítésük között a különbség mindig jelentős maradt. Már a 16. században jól megkülönböztető emlékünk van a „magyar módra való ládának” (sümegi, dubrovniki váremlékekben). A 16. 17. sz.-ban terjed el a ládatest alá szerkesztett talapzat, mely a német nyelvterületen volt közkedvelt, de Sárközben, Székelyföldön ragaszkodtak az eredeti gótikus talapzathoz továbbra is.
A legkorábbi díszítések lendületesen festett indákból álltak, ezt követték a 17. sz.-tól megjelenő virágmotívumok, ekkor az indák kiszorulnak a láda szélére. Előbb keretek nélkül festik (keret legkorábban a komáromi ládákon jelenik meg), 300 év alatt sokféleképpen változik, vidékenként saját stílussá alakulva.
.A nagy művészettörténeti stílusok hatással voltak a díszítésre, formára. A román kornak a félkör, kör alakú díszítést köszönhetjük, a gótika a formai gazdagodáshoz járult hozzá, feloldódott a láda tömörsége. A reneszánsz a legmélyebben hagyta lenyomatát, hatása mindmáig fennmaradt (osztott, keretezett felületek, a virágcsokrok szimmetriája, kompozíciók ismétlése). Az iskolázott asztalosok vándorlásaik során megismerkedtek a kor iparművészeti mintakincsével, ami jelentősen hozzájárult a díszítőművészet fejlődéséhez. A festett mennyezetek díszítő motívumai hatással vannak a bútorokra is, de a bútorokon kialakulnak a vidékenkénti sajátos jellegzetességeik.
A motívumok a Székelyföldön a leggazdagabbak, festőnként is mutatnak eltérést, de az egyes stílusoknak vannak közös jegyeik.

Székelyföldi ládák:

A barokk az íves befejező részek kialakulását hozta a díszítésben. Kalotaszegen, Komáromban, Székelységben megjelentek a madaras díszítések is. Figurális díszítés nagyon ritka.
A menyasszony nevét, az évszámot csak a 18. sz.-tól festik a ládára. Ekkor már jól elkülöníthetőek a vidékenkénti stílusváltozatok: komáromi, aminek több változata ismeretes, és hatással van a Duna-menti települések festő stílusára (Fadd, Harta, Sárköz), székelyföldi, torockói, kalotaszegi, alföldi (Debrecen központtal), felföldi vidék stílusa (Miskolc, Gömör, palócság).

Dunamenti ládák:

Kalotaszegi ládák:

Felföldi láda:

Torockói tulipános láda:

Forrás: Torockó

Történetéből kiderül, hogy meghatározó lakberendezési darabunk volt, ami hordozza magyar díszítőkultúránk jegyeit.

Manapság is kiválóan használható tárolóbútornak, ülőbútornak, egyediséget vihetsz vele a térbe, magyar ízekkel. Megunhatatlan darab, amit nem fogsz olyan könnyen lecserélni, mint egy sorozatgyártott darabot, mert ez egy örökség is a mának. Egy parasztház vagy vidékies stílusú ház ékes darabja lehet, de megbolondíthatsz vele egy klasszikus vagy modern szobabelsőt is. Így válhat a belő tered egyedivé, különlegessé, de mégis otthonosan magyarossá.
Inspirálódhatsz az alábbi cikkekből:
Tippek a jól működő nappali kialakításához
Mi teszi hangulatossá otthonodat
Vidéki hangulat az otthonosságért, mai terekbe

Források, képek forrása:

Malonyai Dezső: A magyar nép művészete -sorozat
Kardalus János: Székely Festett bútorok
K. Csilléry Klára: Az ácsolt láda, A magyar nép bútorai
Magyar Néprajzi Lexikon



A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A sütiket használunk a legjobb felhasználói élmény érdekében. Az "Elfogadás" gombra történő kattintással elfogadja a sütik használatát. Letilthatja azok használatát a böngészőből.

Bezárás